Az EMKISZ Felnőtté Képzés pénteki meghívottja Silye Attila ügyvéd volt, aki a Jogaink egyesülettől látogatott el hozzánk. Az alapvető állampolgári jogainkról és kötelezettségeinkről beszélgettünk kérdezz–felelek stílusban. A kérdések hétköznapi esetekre vonatkoztak, igyekeztünk minél több helyzetet lefedni, amely során bevonódik a hatóság.
Felvezetésként a jogszabályokról, a polgári törvénykönyvről és büntető törvénykönyvről is esett pár szó. Megtudtuk, hogyha érdekel, hogy miért járhat büntetés, akkor érdemes elolvasni a büntető törvénykönyvet, de másként fölösleges. Beszéltünk még arról, hogy mi történik, ha szabálysértésen érnek, mit tegyünk, ha szabálysértést látunk, milyen eljárásnak vetnek alá, ha ittasan vezetünk vagy egyéb közúti kihágást követünk el, mit kell tenni, ha hangoskodásért feljelent a szomszéd illetve támadás elszenvedése esetén hogyan járjunk el.
Állampolgári jogainkat és kötelezettségeinket jogszabályok írják elő, amelyet az állami hatalom kényszerít ki. Tizennyolc éves korunk után teljes cselekvőképességünk van és eljárás is indulhat ellenünk. Az állampolgárok között illetve az állam és az állampolgár között is van kötelezettség. Felvetődött, hogy mi a határvonal a polgári törvénykönyv és büntető törvénykönyv között: a polgári jog a civil élet szabályozását szolgálja, míg a büntető jog a mindennapi magatartásformák szabályozását.
A kintlakásban élő egyetemistáknak ismerős lehet az az eset, amikor a szomszéd feljelent csendháborításért. Meghívottunk részletezte, hogy milyen törvény alapján járnak el ilyenkor ellenünk, illetve mik a kötelezettségeink ebben az esetben, mire érdemes figyelni. Ha feljelent a szomszéd, azt a 61-es törvény alapján fogják felülvizsgálni, amely az együttélés szabályait határozza meg. Csendháborítás a csendóra időszakára vonatkozik, amely 22:00 és 06:00 óra és 15:00 és 18:00 között van. A kiérkező rendőr megítéli, hogy valóban csendháborítás történt vagy téves bejelentés érkezett. (Érdemes tudni, hogy téves bejelentés esetén megbüntethetik a bejelentéstevőt.) A zajért felelős személyeket bünteti meg, ebben az esetben a csendháborítással vádolt személy köteles tudomásul venni a büntetést. Ha a rendőr kéri, kötelesek vagyunk átnyújtani a személyi igazolványunkat, viszont jogunkban áll kérni a rendőrt, hogy azonosítsa magát és csak ezután megmutatni az igazolványt. Ez miden esetre érvényes, amikor a rendőr igazoltat. Amennyiben nem adjuk át vagy nincs nálunk igazolvány, a rendőrnek jogában áll bevinnie minket a kapitányságra igazoltatás végett.
Még számos ehhez hasonló, hasznos információ hangzott el. Annyira belemerültünk a különböző témákba, észre se vettük, hogy eltelt másfél óra és emiatt sajnos le kellett zárjuk a beszélgetést, pedig még sok kérdése maradt a jelenlevőknek. Ezért biztosan lesz folytatás, és annak keretén belül lehetőségünk lesz még jobban kibontani a témákat.